Kis hazai sajttörténet ...............

A honfoglaló õseink a tejelõ állatok közül a lovat, szarvasmarhát, juhot, kecskét, bivalyt és a tevét tenyésztették és tejüket hasznosították.A honfoglalást megelõzõ idõben már ismertük a tejfeldolgozás néhány ágát.

A mai értelemben vett sajtkészítés Magyarországon csak igen késõn fejlõdött ki, bár õseink ismerték a sajtot és vajat is. Az elsõ tejgazdaságot  a XVIII.sz.végén Tessedik Sámuel létesítette Keszthelyen. A  sajtokat kezdetben svájci mesterek készítették.

 

A kezdeti sikereken felbuzdulva 1883-ban megalakult a "Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetség", amely révén már 1884-ben palackozott tejet hoztak forgalomba. A tejgazdaságok fellendülése során ígény merült fel az oktatásra, így létrejöttek szakképzõ iskolák.

A sajtkészítés technológiájában nagy fejlõdést jelentett a sajtok pasztõrözött tejbõl készítésének megindulása. Ez azt eredményezte, hogy 1904-ben bevezették a sajtkultúrák készítését és ezek használatának elterjedését. A háborúk során sokat változtak az emberek tej-és sajtfogyasztási szokásai. A második világháború után a nagyüzemek államosításával megindult a gyártási profilok kialakítása.A mûszaki és technológiai fejlõdés napjainkban is folyik.

 

Ennek egyik példája Szekszárdon  lévõ üzem, ahol néhány sajt gyártása szinte teljesen automatizált. Visszatérve a gyökerekhez az utóbbi években egyre nagyobb igény merült fel a házilag elõállított élelmiszerekre, így a házi sajtokra is.

 

A régi paraszti kultúrában kialakult receptek alapján, de modern eszközök segítségével, kézi munkával készülnek.